A szerelem fogalmát már rengeteg kultúrában és társadalmi közegben próbálták definiálni, de ők is rájöttek, hogy akárhogy is feszülnek meg a megfogalmazhatatlant nem lehet megfogalmazni. A szerelmet érezni, lehet és észrevenni a tüneteit, ugyanis a szerelem olyan, mint egy betegség, egy gyógyíthatatlan betegség, egyszer elkapod, akkor nincs megállás: megváltozik benned minden, a szervezeted működése, másképp szemléled a világot, tünetek jelentkeznek rajtad, benned, amelyeket azt hiszed, hogy külső szemlélő nem vesz észre, pedig igenis észreveszik rengetegen főleg, azok, akik már azelőtt ismertek, hogy beleszerettél valakibe.

A szerelemnél kevés durvább dolog van a világon:

Hogy lehet valami egyszerre a világ legjobb és legrosszabb dolga?

Talán ez a rövid tömör definíciója a szerelemnek: "Egyszerre a világ legjobb és legrosszabb dolga" ennyi lenne tán? Kitudja ezt? Senki és soha nem is fogja tudni. Mi a legrosszabb a szerelemben? Az, hogy rettegsz, nehogy valami baja legyen, soha nem akarod, hogy másnak adni, önző vagy és csak magadnak akarod őt minden téren. Akárhogy is bízol a másikban, akkor is féltékeny vagy akaratod ellenére, mindenkitől véded az utolsó szellőtől is, legszívesebben lekötöznéd egy hat méter falvastagságú széfben, amihez csak neked van kulcsod. Csak rá koncentrálsz és a másik feladataidat elhanyagolod, a barátaidat is inkább elhanyagolod, csak hogy vele lehess. Mész előre, hagyod, hogy a szerelem vezessen és vakká tegyen, semmi nem érdekel, csak azt, hogy Ő a tiéd és a többiek érdektelenek számodra. Rettegsz, hogy nehogy csalódj, és az önzőség csírája is elkezd benned növekedni, de ezek ellenére mégis a jobb oldalra dől a mérleg, mert sokkal több jó dolog van ebben a bizonyos "betegségben"

Mi a legjobb dolog benne?

Talán az, hogy rajongsz valakiért, akiért bármit megtennél, minden vidám, boldog és rózsaszín körülötted, tudod, hogy bármilyen rossz is a kedved, bármi problémád van, ő ott van, ő az, aki nap végén megvigasztal, megfogja a kezedet, odabújik hozzád, hozzá bújhatsz, megcsókol, megcsókolhatod, van kivel megbeszélni a problémákat, aki önzetlen, azért szereted, aki Ő és aki TE vagy mellette. Mindenkinek szüksége van valakire, akinek, ha megfogja, a kezét érzi, a biztonságot érzi azt a bizonyos "bizsergést", ami átáramlik egyik félből a másikba. Van, akire büszke lehetsz és kikürtölheted a nagyvilágnak, hogy igen Ő a tied, szerelmes vagy és boldog, mert van valaki melletted, aki viszonozza, mindezt.

A szerelemben az a legszebb, amikor viszont szerelemesek beléd és nem csak te vagy az, tehát kölcsönös, minden téren. Büszke vagy magadra, hogy igen én vagyok az, aki valakinek a mindent jelenti, aki miatt a másik bármit megtenne. Magyarul a szerelem egy csodálatos dolog, ne féljetek beleugrani, vesztenivalótok nincs vele, ha ügyesen tudjátok kezelni, ti irányítjátok a "tüneteiteket" és nem ő titeket , akkor önzetlenül tudtok szerelmesek lenni és eltudjátok érni azt, hogy valaki viszont szeressen titeket.